A felt�tlen elegancia �s mozg�konys�g mellett er�teljes k�ls�, kopony�ja kiss� dombor�, nem t�l m�ly, nem t�l hangs�lyozott stoppal, er�teljesen kialakult, nem t�l hegyes pofar�sz jellemzi. Mandula form�j� szem, lehet barna vagy k�k, de el�fordul, hogy az egyik barna �s a m�sik k�k sz�n�. Magasan elhelyezked�, k�zepes nagys�g�, fenn hordott f�lek jellemz�ek. A test z�m�k, de nem vesz�thet eleganci�j�b�l, a h�t sem r�vid, sem hossz� nem lehet, a bozontos farok semmi esetre sem kanyarodhat szorosan a h�thoz, hanem enyh�n sarl� alak�. A l�bsz�rak er�sek, izmosak, a mancs ov�lis, j�l z�rt �s �zelt. Mint mindegyik �szaki kutya, a szib�riai husky is dupla bund�t hord, a s�r� puha als� sz�rzet f�l�tt j�l takar�, id�j�r�s�ll� fels� sz�rzet van.

Minden sz�n elfogadott, a fej egyenletes rajzolat� maszkja nagyon mutat�s, de a dolgoz� vonalak eset�ben term�szetesen nem a sz�nt n�zik.

Ez az egyetlen fajta, amelyik az �sszes sz�nh�z� kutya eredeti megfogalmaz�s�t, a huskyt hivatalosan mint nevet hordja. Amikor exped�ci�s utakr�l k�sz�lt le�r�sokban huskykat emlegetnek, ez �ltal�ban mindenfajta sz�nh�z� kuty�ra �rtend�. A szib�riai husky elnevez�s�nek eredet�re k�l�nb�z� elk�pzel�sek vannak. Legval�sz�n�bbnek t�nik az a verzi�, hogy az els� felfedez�kt�l sz�rmazik, akik az eszkim�kat illetve azok kuty�it �tjaik sor�n elnevezt�k. A f�rge �s kitart�, Szib�ri�b�l sz�rmaz� kutya 1931-ben az Amerikai Kennel Klubt�l megkapta a fajtabesorol�st �s hivatalos elismer�st.

Bizonyosra vehet�, hogy az els�, az orosz pr�mkeresked� Goosak �ltal Alaszk�ra vitt kuty�k a csukcsokt�l sz�rmaztak, �s val�sz�n�leg a nagy �rdekl�d�s �s ig�ny, ami ir�ntuk jelentkezett, j�tszott szerepet abban, hogy a k�zvet�t�k �s felv�s�rl�k m�s t�rzsekt�l, de e k�rny�kr�l vittek kuty�kat. Alaszk�ban ekkor m�r a sz�nh�z�kutya-verseny egyfajta szabadid�-foglalkoz�sk�nt szerepelt. 1909-ben indult el�sz�r Goosak sz�nfogata versenyen, �s hab�r legels� alkalommal m�g nem nyertek, a "szib�riai kisegerek" nagy felt�n�st keltettek gyorsas�gukkal �s kitart�sukkal. A k�s�bbi versenyeket azt�n zsin�rban nyert�k a szib�ri�b�l hozott kisebb, v�konyabb, de hat�rozottan gyorsabb kuty�k - j�r�szt Leonhart Seppala norv�g sz�rmaz�s� hajt� kuty�i. A kit�n� eredm�nyek alapj�n persze f�lkapt�k ezt a t�pust, megindult a m�g jobb eredm�nyekre szelekt�l�s, a versenyre mind alkalmasabb fajta kialak�t�sa a tk�ppen ink�bb vad�szlajk�knak tekinthet� kuty�kb�l.

Szamojed spicc

K�zepes, vagy ink�bb tipikus �tlag �szaki m�retekkel rendelkez� fajta. Marmagass�g 50-60 cm, s�ly 20-25(-30) kg. Kicsivel tal�n t�mzsibb egy huskyn�l, sz�re hosszabb, jellemz�en feh�r. �rdekes m�don e k�t ut�bbi tulajdons�got-a feh�r sz�nt �s a hossz� sz�rt- m�r az �n. "show" vonal terjesztette el a fajt�ban, le�r�sok, fot�k alapj�n tudhat�, hogy eredetileg a sz�n nem volt jellemz�, a sz�rhossz se nagyon. Robert Scott, a neves sarkkutat� 1889-ben t�bb szamit vitt mag�val Angli�ba, ahol azt�n divatba j�ttek, f�leg a h�, de �szaki, h�, de hossz� sz�r�, ejha, de h�szin� egyedek, azt�n nem volt meg�ll�s. Kiss� sarkosan fogalmazom meg a dolgot, de nagyon nem tetszik, ha egy t�k j� fajt�b�l d�szt�rgyat akarnak csin�lni! Szerencs�re a szami az�rt nem halt meg! Az pedig, hogy csontkem�ny sz�nh�z�k�nt mit k�ne teljes�tenie, az�rt nem gond, mert:

-az �lbolyban �gyis az alaszk�k, szibirny�kok, m�s kateg�ri�ban a gr�nlandik nyomulnak,
-azon a szinten, amin hajtanak vele, v�gan megfelel (a szint itt nem min�s�t�s, a hobbimusher nem felt�tlen alacsonyabbrend�, aki nem az �lvezet�rt hajt, az ne hajtson!)
-utols� �rvk�nt pedig: a szami igaz�b�l nem is sz�nh�z� volt (b�r volt, ahol h�zattak is vele, de ink�bb vmi pulkaf�l�t), hanem r�nszarvasp�sztor kutya. Igaz is, a sz�mikn�l r�nfogatok voltak, az r�vid t�von gyorsabb a kuty�n�l, messze egyhuzamban nem mentek, mi�rt is fogt�k volna be a szamit? Ahoz k�pest meg, hogy eredetileg nem "sled dog", nagyon j�l h�z. Azt m�g el kell mondani a "n�gyl�b� h�bagolyr�l", hogy p�sztor eredet�n�l fogva j�val csahosabbnak mondj�k a t�bbi sz�nh�z�n�l.

Alaszkai malamut

A ma �rv�nyes fajtastandard szerint az alaszkai malamut neh�z csont�, er�s fel�p�t�s�, z�m�k test�, l�bsz�ra er�s csontozat� �s a mancsok j�l fejlettek. M�ly mellkas, j�l kik�pzett v�llr�sz, �s izmos h�tr�sz jellemzi; k�v�natos az egyenletes, f�radhatatlan mozg�s.
A farok bozontos, sz�lf�tta tollhoz hasonl�, nem szorosan kunkorodva �rinti a h�tat.

Kopony�ja er�teljes, de nem vaskos, kicsi, egym�st�l messze �ll� f�lekkel, er�s, de nem hegyesen lefut� pofar�sszel, j�l egym�sba illeszked� ajakkal �s fekete orral, lehet�leg s�t�t, mandulaforma szemekkel, amelyeknek tekintete �ber, figyelmes kifejez�s� - mindez k�vetelm�ny.

Kanokn�l kb 63,5 cm a magass�g �s 38,5 kg s�ly a k�v�natos, n�st�nyekn�l 58,4 cm magass�g �s 34 kg s�ly. Semmi esetre se hasonl�tson a malamut egy ag�rhoz, eg�sz megjelen�s�nek t�kr�znie kell, hogy neh�z terhek h�z�s�ra alkalmas sz�nkutya. Persze az itt-ott m�g el�fordul� munkat�pus eset�ben nem n�zik ennyire sz�rsz�lank�nt a k�llemet, legyen malamutnak kin�z� �s dolgozzon j�l!

Nev�t a Yukon torkolatvid�k�n �l� eszkim� t�rzst�l kapta. Az elszigetelts�gben, amelyben ezek a t�rzsek �vezredeken �t kuty�ikkal egy�tt �ltek, �s a k�r�lm�nyek miatt szorosan egym�sra voltak utalva, a speci�lis ig�nyeknek megfelel�en fejl�d�tt ki a fajta. A malamutok kuty�ikat nagyon j�l gondozt�k, ugyanakkor a kuty�val szemben fel�ll�tott k�v�nalmak igen magasak voltak. Sajnos a fajt�t az Aranyl�z alatt sz�kagy� eur�paiak telinyomt�k molosszerekkel, �gy hamarosan alig lehetett legal�bb n�mileg �szaki jelleg� malamutot tal�lni. Szervezeti szil�rds�guk, kitart�suk igencsak lecs�kkent, viselked�s�k egyre ink�bb �rz�-v�d� jelleg�v� v�lt, ami egy sz�nkuty�n�l nem felt�tlen el�ny.

A modern alaszkai malamut kr�nik�iban feljegyezt�k, hogy atyjuk az az "Arthur Walden" volt, aki els� kuty�j��rt cser�be h�rom zs�k lisztet �s k�t zs�k �r�lt zabot adott. A "Chinock" kennelben teny�sztette �s tren�rozta Walden sok alaszkai malamutj�t speci�lis amerikai sarki exped�ci�k sz�m�ra. Az 1932-ben Lake Placidban tartott t�li olimpi�n indult az egyik versenycsapatban alaszkai malamut is. Ut�na - a neve "Gripp Yukon" volt -, �ll�tott�k �ssze a k�telez� fajtastandardot. "Gripp" nagyon sikeres �s vil�got j�rt kutya lett, a legrangosabb d�jakat nyerte el, nemcsak a versenycsapatban, hanem a vizsg�kon �s ki�ll�t�sokon is.

Gr�nlandi kutya

Az elismert fajtatiszta sz�nh�z� fajt�k k�z�l tal�n a gr�nlandi legkev�sb� ismert, annak ellen�re, hogy � a tipikus "eszkim�kutya". B�r az ut�bbi �vtizedekben egyre ink�bb kezd megjelenni Eur�p�ban, nagyobb l�tsz�mban m�g mindig csak Gr�nlandon �l. Itt m�ig el�g hasonl� az �lete �sei�hez, t�len fogatol�s, l�nc, ny�ron a t�bbs�g sz�lnek eresztve, eszik, amit tal�l. A mai malamutn�l hajsz�llal kisebb, (vagy ink�bb csak) szik�rabb, s�r�, "mindenf�le" sz�n� bund�j� kutya. A minim�lis marmagass�g 60 cm, f�ls� hat�r elvileg nincs, �sszer� hat�rokig. A huskyn�l lassabb, de elk�peszt�en munkam�ni�s, szinte b�rmilyen neh�zs�get, hideget kib�r, b�rhonnan hazatal�l. A fajtatiszta versenyeken a huskyt�l k�l�n, a malamutokkal �s a szamoj�ddel egy csoportban indul �s mondjuk ki, 100-b�l 99-szer � gy�z. Mivel m�g csak nemr�g kezdt�k el "civiliz�lni", er�sen l�tszik rajta a munk�soszt�lybeli sz�rmaz�s, show vonal gyakorlatilag m�g nem alakult ki. Saj�t csapat�val j�l elvan, kit�n� �sszmunk�ra k�pes, de idegen kuty�kkal durv�n agressz�v lehet. �rdemes teh�t id�ben szocializ�lni, nehogy egy parki s�ta alkalm�b�l v�ratlanul kicsontozza a lak�telepr�l odal�togat� "Hooligans Dogs Supergroup" nagyh�r� tagjait. Nem kell megijedni, nem �rj�ng� gyilkos, de az �n. primit�v fajt�kn�l m�g �l az a szok�s, hogy ter�let�nk�n ismer�snek, bar�tnak mindent, k�teked� idegennek meg a mindenit! A destn�i versenyen egy fogatban 3 gr�nlandi is volt, m�gsem okoztak a n�gy nap alatt semmi galib�t(szemben a bizony igencsak vereked� malamutokkal, minket is rendszeresen k�stolgattak.). Nem csup�n a rekl�m kedv��rt, de minden m�s h�resztel�s ellen�re Nansen gr�nlandikkal utazott Gr�nlandi exped�ci�j�n(milyen meglep�!), Amundsen is gr�nlandikkal ment a D�li Sarkra, Rasmussen meg f�leg csak vel�k indult a h�res Thule-exped�ci�ra. Peary-�k kanadai eszkim�kuty�kkal h�d�tgatt�k az �szaki Sarkot, de az is el�g k�zeli rokona a gr�nlandinak. Az�ta is e k�t fajta a sarkkutat�s kuty�ja, tal�n nem v�letlen. M�r ahova m�g beengedik �ket, az Antarktiszr�l ki lettek tiltva,mert f�l� a faunahamis�t�s(ha pl. csak kanokat visznek, az�rt nem hiszem, hogy rettegni k�ne a kuty�k gyors elszaporod�s�t�l), meg hogy a kutya�r�l�k t�jidegen szennyez�s. �gy l�tszik, az ember�, meg a kipufog�g�zok(ha nincs kutya, t�bb g�p kell!), olaj, stb. az nem baj.
Ha nagyobb t�vokat akarunk megtenni neh�z terepen, nagy s�llyal, vagy esetleg visszacs�ppent�nk kicsit a j�gkorszakba �s csak kuty�inkban b�zhatunk, akkor a gr�nlandi az egyik legjobb v�laszt�s. Nem egy sima modor� diplomata, de a h�ban nem is ezt v�rjuk t�le.

Lajk�k

A lajka n�v egy sor fajt�t jel�l, ezek egy r�sz�t elismerik, m�s r�sz�t nem. A n�gy elismert lajka :
- KAR�L- FINN LAJKA (45-55 cm),
- OROSZ- EUR�PAI LAJKA (50-58 cm),
- NYUGAT-SZIB�RIAI LAJKA (55-60 cm),
- KELET-SZIB�RIAI LAJKA (55-65 cm).
Ide illene m�g a KAR�LIAI MEDVEKUTYA (55-62 cm), hisz el�g klasszikus lajkat�pus, a munk�ja is tipikus, de m�gis k�l�n besorol�st kapott. "K�l�n-�s".

Vannak m�g m�s lajk�k is, pl. tunguz, kolimai, csukcs,szamoj�d, korj�k, stb., ezeket az FCI nem ismeri el, l�v�n a k�llem�k nem kell�en homog�n. Funkci�san homog�nek, hisz nyilv�n csak a legjobbak szaporodhattak, a funkci�hoz pedig egy bizonyos k�llem ( fel� k�zeled�s ) tartozik, de itt a szelekci� a haszn�lati tulajdons�gokra ir�nyult, a k�llem nem volt perd�nt�. Mivel az FCI -s el��r�sok viszont nagyon k�llemir�nyults�g�ak, �gy ezeknek a lajkat�pusoknak m�g v�rniuk kell a hivatalos elismerts�gre. Nem az FCI-t akarom ezzel b�r�lni, a k�llem is fontos, sok fajt�n�l meg szinte az egyed�li k�l�nbs�g a rokonaikt�l. Azt az�rt �rdekesnek tartom, hogy a szamoj�d lajka, a szami m�ig �l� �se nem elismert, teh�t nem fajta, a bel�le kiteny�sztett szami pedig igen.

A kar�l-finn �s az orosz-eur�pai balalajka kisebb, finomabb f�l�p�t�s�, ink�bb madar�sz-, m�kus, stb.- vad�sz kuty�k, a nyugat-szib�riai univerz�lis koll�ga, mad�rt�l a nagyvadakig zaklatja a c�lszem�lyeket, m�g a kelet-szib�riai �s a kar�liai medvekutya m�r igazi neh�zfi�, igen gyakran medve, hi�z, j�vorszarvas, tigris, vaddiszn� ellen vonul a napi bevet�sre.

Vad�szatra nyilv�n mindegyik lajka els�rang�, sz�nh�z�sra ink�bb a kelet-szib�riai �s az el nem ismert �szak-keletiek j�nnek be, nem is kicsit! A kar�liai medveeb az�rt nem annyira, mert �ll�t�lag annyira "harcos", hogy nem igaz�n �rdemes csapatosan tartani.

Kanadai eszkim�kutya

A kanadai eszkim�kutya a legheterog�nebb megjelen�s� �szaki. Ennek nem csak az az oka, hogy -b�r kanadaik�nt lesz a k�zelj�v�ben hivatalosan elismerve- �K-Szib�ri�t�l Alaszk�n �t Kelet-Kanad�ig megtal�lhat� (b�r egyre kev�sb�), s�t a gr�nlandi is az � v�lfaja. A m�sik ok, hogy a hatalmas elterjed�si ter�let�n sok alt�pusa j�tt l�tre, ezek r�ad�sul m�g az ut�bbi 100 �vben keveredtek is m�s -d�lebbi t�pus�- kuty�kkal, adott helyt�l f�gg� m�rt�kben �s fajt�kkal. Mivel a mai napig csak munk�ra tartj�k, �gy az egys�ges megjelen�s az�ta sem szempont. Ez�rt is megy nehezen az FCI r�sz�r�l az elismer�s.

Egy bizonyos kutyalexikonban ugyan 40-45 cm-t, 25-50 kg-ot adnak meg, de ez t�bbsz�r�sen meredek dolog. Egyr�szt szemtan�k �ll�t�sa, fot�i alapj�n 55-70 cm magas -legink�bb 60-65 cm- , m�sr�szt 40-45 centisen 25-50 kil�snak lenni azt jelenten�, hogy az eb 3,5-4-szer vaskosabb pl. egy kuvaszn�l, vagy egy kauk�zusin�l. Nem besz�lve az ilyen marm�lys�gn�l ezekhez a s�lyokhoz duk�l� 30-50 cm h�tsz�less�gr�l. �rdekes lenne. A s�ly egy�bk�nt ar�nylag rendben van, de a marmagass�gr�l sz�l� minden bizonnyal sajt�hib�t sajnos gondolkod�s n�lk�l �tvette sok m�s k�nyv is �s ez m�r k�nos.

Sz�rsz�n, haszn�lat, stb. ak�r a gr�nlandin�l. A nagyon kis mennyis�gben f�nnmaradt tiszta v�r� �llom�nya tal�n az egyik leg�sibb kutyat�pus.

Alaszkai husky

Alaszk�ban �shonos indi�nkuty�kb�l kiteny�sztett, FCI �ltal el nem ismert, kiz�r�lag munka- �s versenyc�lokra szolg�l� kuty�kat nevezik �gy. Tulajdonk�pp az �n. erd�vid�ken kialakult term�szetes �szaki t�pus� kuty�k kever�kei.

A tisztav�r� �llom�ny vil�gosan hordozza az �szaki t�pus minden ismertet�jel�t, de a t�bbi klasszikus sz�nh�z�n�l �ltal�ban valamivel szik�rabb, k�nnyebb f�l�p�t�s�. Nem a legeleg�nsabb, gyakran ki sem n�zn�nk bel�le azt a teljes�tm�nyt, amire k�pes. Fark�t - a sz. huskyhoz �s a k-sz-i lajk�hoz hasonl�an - nem mindig kunkor�tja a h�t�ra. Sz�rzete az �szakiakra jellemz� s�r�, f�lhossz�, sz�ne b�rmilyen ismert kutyasz�n lehet, gyakran ordas, foltos, vagy feh�r. Marmagass�ga legt�bbsz�r 55-65 cm, testt�mege 20-35 kg.
Eredete: Az egyre fejl�d� kutyasz�nsport hat�s�ra alakult ki a '30-as �vekben, majd kb. 20-25 �ve t�bb t�pusra bomlott.
A hossz�t�v�-long distance-kuty�k-long distance-megmaradtak er�sebb testalkat�nak, nagyobb sz�r�nek. Kitart� �get�s�k temp�j�t �r�kon �t tartj�k, a terept�l �s id�j�r�st�l szinte f�ggetlen�l. Az �ltaluk legy�rend� t�v 400-2000 km.

A sprintkuty�k ar�nylag k�nnyebbek, hossz�l�b�ak, s mivel nincs sz�ks�g�k a versenyen kintalv�sra, gyakran r�vidsz�r�ek. Sokszor keresztezik �ket vad�szkuty�kkal, ez k�lsej�k�n is l�tszhat: l�g� f�l, agaras fej stb(ezeket a kever�keket egy�bk�nt ink�bb m�r az �n. mixed-breed n�vvel illik illetni). A sprinterek 5-6-25-30 km k�zt m�rk�znek.

R�ad�sul a sprintcsapatokban r�g�ta megtal�lhat�k az alaszkai husky-vad�szkutya f�lv�rek is. Ezt a t�pust a szakzsargon a hound sz�val jel�li, utalva a k�l�nb�z� vizsl�k, agarak, vagy kop�k nagyar�ny� r�szv�tel�re a csal�dfa ben�pes�t�s�ben (A hound sz� az angolban vad�szkuty�t jelent, minden m�s kuty�t dognak neveznek. ). Igazs�g szerint viszont houndnak csak a t�lnyom�r�szt vad�szfajt�kt�l ered� kuty�kat lenne szabad nevezn�nk.

A k�t t�pus k�z�tt, de ink�bb a hossz�t�v�hoz k�zelebb helyezkedik el a k�z�pt�v�-mid distance-t�pus. K�llemben sokf�l�k lehetnek, ink�bb a mentalit�suk az, amiben a hossz�t�vhoz h�znak. �k is ink�bb �getnek, b�r mostan�ban vannak fogatok, amik kozmikus t�vokat is nagyr�szt v�gt�ban nyomnak le (pl. 40-50 km-eket 20 f�l�tti �tlaggal, ami nagyon durva!).

Az �n. pr�mvad�sz t�pus (ha �gy vessz�k, a dolgoz� al. Husky ) �rthet� okokb�l a long dist. t�pust k�zel�ti, s�t! Akadnak k�zt�k 40-50 kil�sak is, f�leg a kiss� m�r "eszkimid" ter�leteken. Egyes v�lem�nyek szerint ezekre ink�bb m�r a Pol�r husky megnevez�s illene. Ebben van is valami, de ha az a kutya nem d�li(teh�t tiszta �szakinak t�n� t�pus�), nem eszkim�, �s a szubarktikumb�l sz�rmazik, net�n ott is dolgozik, azt nevezhetj�k alaszkai huskynak. A pol�r husky tk�pp (FCI �ltal)regisztr�latlan fajt�j� sarkvid�ki sz�nh�z� kutya.

Az alaszkai husky ma a legeredm�nyesebb sz�nh�z� kutya, k�nnyen �s gyorsan tanul, �ri�si munkakedvvel dolgozik. K�s�n �r� t�pus, f�leg a hossz�t�v�ak 2 �ves korukig k�ly�kk�nt viselkednek, de hozz��rt� k�zben nem ritka a 10-12 �vesen dolgoz� kutya sem. Nem vereked�s, �j kutya is k�nnyen beilleszthet� a csapatba. A profi csapatok versenykuty�ja.

Hound

Vagyis magyarul vad�szkutya. Mint az alaszkai huskyn�l m�r eml�tett�k, nevezik houndnak a vizslak�llem� husky-hound kever�ket is, de ez csak akkor helyes, ha genetikailag is t�lnyom�r�szt pl. vizsla a delikvens. A t�bbi legfeljebb hound t�pus� husky. Egy�bk�nt ne a neveken lovagoljunk! Hound f�leg a j�ring, a pulka �s a sprint-, ezen bel�l is sokszor kis l�tsz�m� - 4-6 - fogatok k�zt haszn�latos. Van p�ld�ul olyan j�ringes pointer, ami fajtatiszta is lehetne, eltekintve a k�k szemeit�l �s a kb. 40 kg-os s�ly�t�l.

Mixed-breed

Ha ezt a sz�t halljuk, ne valami �rdekes rumos kokt�lra gondoljunk, igaz�ban kever�k kuty�k el�kel� megnevez�s�t fogta f�l�nk. Val�j�ban �szaki (�ltal�ban husky, legink�bb alaszkai) �s egy�b, f�leg vad�szkutya fajt�k keresztez�s�r�l van sz�. A l�nyeg, hogy ez a kevered�s el��llhat persze a parkban is -gyakran "el��ll"!- ,de a mixed-breed tudatos teny�szt�i munka eredm�nye. A megfelel� fajta bekever�s�vel fokozhatjuk a gyorsas�got - pl. agarakkal, cs�kkenthetj�k az �n�ll�skod�st - pl. vizsl�kkal, stb. legink�bb a sebess�gn�vel�s a c�l, a leggyakoribb fajt�k pedig: agarak, pointer, n�met vizsla, kop�k, border collie.

Ha azt�n egy t�pus annyira bev�lik, hogy �rdemes egym�s k�zt, "fajtatiszt�n" tov�bbteny�szteni, akkor megindulhat a t�pus standardiz�l�sa, ak�r a fajt�v� alakul�sa. (Ha nagyon sz�r�z�nk, a szib�riai �s az alaszkai husky is �szaki �s egy�b sz�nh�z� kuty�k keresztez�s�b�l keletkezett egy bizonyos c�l - a sz�nh�z� tulajdons�gok - tudatos szem el�tt tart�s�val.)
Nevezetes mixed-breed t�pusok mostan�ban a Norv�g Hound, az Eurohound, �s a German Trail Dog.