Fort Rain Alaszka egyik leggy�ny�r�bb v�rosa, valamivel t�bb, mint 4500 lakossal. K�rny�ke az egyik legjobb p�ld�ja a szubarktikus kl�m�nak, amit legink�bb egy sz�val lehet jellemezni: extr�m. T�len nagyon hideg tud lenni, ak�r m�nusz 50 fok is, m�g ny�ron a h�m�rs�klet el�rheti a 30 Celsiust is. A hely �vi �tlagh�m�rs�klete nagyj�b�l -9 �s +3 fok k�z�tt mozog. Alaszka bels� ter�letein nem sok csapad�k hullik, de a h� eg�sz t�len megmarad. Fort Rain �szaki fekv�s�nek k�sz�nhet�en t�len szinte folyamatos a s�t�ts�g, m�g ny�ron alig nyugszik le a nap.
A v�rost Logan Burton Garrison kapit�ny �s bank�r alap�totta 1901-ben, mint kereskedelmi �llom�st, �s � volt az els� polg�rmester is. Egy �vvel k�s�bb a v�rost�l nyugatra a hegyekben aranyat tal�ltak, a v�ros ekkor indult n�veked�snek.
Fort Rain ma m�r kiemelked� fontoss�g�, mind k�zleked�s, �rusz�ll�t�s, mind pedig kultur�lis szempontb�l. A v�rosban �si trad�ci� a kutyasz�nh�z�s; e rendk�v�l l�tv�nyos sport�g igazi csapatmunka, hiszen embernek �s kuty�knak t�k�letes �sszhangban kell dolgozniuk egym�ssal.

 

 

A huszadik sz�zad legelej�n, a kuty�knak k�sz�nhet�en juthattak el a felfedez�k az �szaki- �s a D�li-sarkokra is. A sz�nok sz�m�tottak az egyetlen megb�zhat� k�zleked�snek a zord k�r�lm�nyek k�z�tt. Ahol minden m�s eszk�zzel kudarcot vallottak az exped�ci�k, egyed�l a kuty�k kitart�sa vezetett c�lhoz.
A huszadik sz�zad elej�n kialakul� sz�nh�z� sportban, els�sorban a kelet-szib�riai lajk�t, szib�riai huskyt, alaszkai huskyt, alaszkai malamutot, eszkim�kuty�t �s a gr�nlandi kuty�t kezdt�k el haszn�lni. Hossz� �vtizedeken kereszt�l, ezeket a fajt�kat vont�k teny�szt�sbe �s fogt�k a sz�nok el�. Ekkor a fajt�k standardjai jelent�sen elt�rtek a mai form�t�l, hiszen a k�lalak er�sen h�tt�rbe szorult a teljes�tm�nyhez k�pest.
Fort Rainben egyre t�bb verseny ker�lt megrendez�sre �s ezeket a versenyeket egyre nagyobb �rdekl�d�s k�s�rte. A teny�szt�sn�l az er�, a kitart�s �s fegyelem mellett, mindink�bb nagyobb szerepet kapott a sebess�g is. Ennek k�sz�nhet�en megjelentek az �szaki kuty�kon t�l, �j, kifejezetten munk�ra l�trehozott sz�nh�z� fajt�k is. Ezek �ltal�ban �szakikuty�k �s agarak, vizsl�k vagy szetterek keresztez�s�vel lettek kialak�tva. Az �j fajt�kkal, jelent�s sebess�gn�veked�st siker�lt el�rni, �gy ma egy sprint versenyen m�r 30-35km/h, k�z�pt�v� versenyen 20km/h �tlagsebess�ggel k�zlekednek a fogatok.