Itt l�that� egy kis bemutat� a legn�pszer�bb sz�nh�z� kutyafajt�kr�l. Ezek a kuty�k m�r t�bb versenyen is bizony�ttt�k r�termetts�g�ket �s kitart�sukat az alaszkai zord k�r�lm�nyek k�z�tt is. �ltal�nos viszony�t�sok k�z�tt a hajt�k 50%-a alkalmazza ezeket a kuty�kat a csapat�ban, �s tartalmaz legal�bb egy ilyen fajta kuty�t. Ha tan�cstalan van a leend� kutya-karaktered fajt�j�val kapcsolatban, b�ng�szt v�gig a list�t �s v�laszd a legszimpatikusabbat.

N�v: Alaszkai Husky
Marmagass�g: 55 - 65 cm
Testt�meg: 20 - 35 kg
�lettartam: 10 - 15 �v
Info: Az alaszkai husky ma a legeredm�nyesebb sz�nh�z� kutya, k�nnyen �s gyorsan tanul, �ri�si munkakedvvel dolgozik. K�s�n �r� t�pus, f�leg a hossz�t�v�ak 2 �ves korukig k�ly�kk�nt viselkednek, de hozz��rt� k�zben nem ritka a 10-12 �vesen dolgoz� kutya sem. Nem vereked�s, �j kutya is k�nnyen beilleszthet� a csapatba. A profi csapatok versenykuty�ja.

N�v: Szib�riai Husky
Marmagass�g: 51 - 60 cm
Testt�meg: 16 - 27 kg
�lettartam: 12 - 15 �v
Info: A szib�riai husky k�zepes termet�, gyors �s eleg�ns mozg�s�, minden sz�ls�s�gt�l mentes munkakutya. Jellegzetes testtart�sa meglehet�sen k�nnyed. Eredeti funkci�ja szerint h�mban kiv�l�an dolgozik, k�nny� terhet k�zepes sebess�ggel, hatalmas t�vols�gokra elh�z. Testalkata �s form�ja h�ven t�kr�zi eredend� erej�t, sebess�g�t, �ll�k�pess�g�t.

N�v: Alaszkai Malamut
Marmagass�g: 58 - 65 cm
Testt�meg: 34 - 39 kg
�lettartam: 12 - 15 �v
Info: A ma �rv�nyes fajtastandard szerint az alaszkai malamut neh�z csont�, er�s fel�p�t�s�, z�m�k test�, l�bsz�ra er�s csontozat� �s a mancsok j�l fejlettek. M�ly mellkas, j�l kik�pzett v�llr�sz, �s izmos h�tr�sz jellemzi. Semmi esetre se hasonl�tson a malamut egy ag�rhoz, eg�sz megjelen�s�nek t�kr�znie kell, hogy neh�z terhek h�z�s�ra alkalmas sz�nkutya.

N�v: Alusky
Marmagass�g: 53 - 60 cm
Testt�meg: 20 - 40 kg
�lettartam: 10 - 13 �v
Info: A ma �rv�nyes fajtastandard szerint az alaszkai malamut neh�z csont�, er�s fel�p�t�s�, z�m�k test�, l�bsz�ra er�s csontozat� �s a mancsok j�l fejlettek. M�ly mellkas, j�l kik�pzett v�llr�sz, �s izmos h�tr�sz jellemzi. Semmi esetre se hasonl�tson a malamut egy ag�rhoz, eg�sz megjelen�s�nek t�kr�znie kell, hogy neh�z terhek h�z�s�ra alkalmas sz�nkutya.

N�v: Kanadai Eszkim�kutya
Marmagass�g: 55 - 65 cm
Testt�meg: 25 - 50 kg
�lettartam: 10 - 14 �v
Info: A legheterog�nebb megjelen�s� �szaki. Ennek nem csak az az oka, hogy �K-Szib�ri�t�l Alaszk�n �t Kelet-Kanad�ig megtal�lhat�, s�t a gr�nlandi is az � v�lfaja. A m�sik ok, hogy a hatalmas elterjed�si ter�let�n sok alt�pusa j�tt l�tre, ezek r�ad�sul m�g az ut�bbi 100 �vben keveredtek is m�s d�lebbi t�pus� kuty�kkal, adott helyt�l f�gg� m�rt�kben �s fajt�kkal. A mai napig csak munk�ra tartj�k.

N�v: Gr�nlandi Kutya
Marmagass�g: 60 - fels� hat�r nincs
Testt�meg: 30 - 32 kg
�lettartam: 13 �v
Info: Az elismert fajtatiszta sz�nh�z� fajt�k k�z�l tal�n a gr�nlandi legkev�sb� ismert, annak ellen�re, hogy � a tipikus "eszkim�kutya". M�ig el�g hasonl� az �lete �sei�hez, t�len fogatol�s, l�nc, ny�ron a t�bbs�g sz�lnek eresztve, eszik, amit tal�l. A mai malamutn�l hajsz�llal kisebb, szik�rabb, s�r�, "mindenf�le" sz�n� bund�j� kutya. Elk�peszt�en munkam�ni�s, szinte b�rmilyen neh�zs�get, hideget kib�r, b�rhonnan hazatal�l. Saj�t csapat�val j�l elvan, kit�n� �sszmunk�ra k�pes, de idegen kuty�kkal durv�n agressz�v lehet.

N�v: Szamojed Spicc
Marmagass�g: 48 - 58 cm
Testt�meg: 20 - 27 kg
�lettartam: 10 - 13 �v
Info: Els�k�nt v�lt ismertt� mint sz�nh�z� kutyafajta, m�r a XVIII. sz�zad v�g�n. Eredeti gazd�ik, a szamoj�dek - akikr�l nev�ket is kapt�k - nom�dok voltak, �szak-Nyugat Szib�ri�ban a Chatanga foly� �s Arhangelszk k�z�tt �ltek. A kuty�kat egyar�nt haszn�lt�k a felszerel�s, az emberek sz�non t�rt�n� h�z�s�ra, a vad�szat sor�n a vad megkeres�s�re, felhajt�s�ra, a gyerekekre val� vigy�z�sra, s�t �jszaka m�g meleg�t�k�nt is szolg�ltak.

N�v: Lajka
Marmagass�g: 52 - 60 cm
Testt�meg: 25 - 28 kg
�lettartam: 12 - 14 �v
Info: Sz�rmaz�si hely�n k��nf�le vad�szati feladatokra haszn�lt�k, a nyomk�vet�st�l az apport�roz�sig �s a kisebb-nagyobb vadak jelz�s�ig. Emellett sz�nh�z� kuty�nak �s �rkuty�nak is alkalmazt�k. Vad�szatra nyilv�n mindegyik lajka els�rang�, sz�nh�z�sra ink�bb a kelet-szib�riai �s az el nem ismert �szak-keletiek j�nnek be, nem is kicsit! A kar�liai medveeb az�rt nem annyira, mert �ll�t�lag annyira "harcos", hogy nem igaz�n �rdemes csapatosan tartani.

N�v: Kar�liai Medvekutya
Marmagass�g: 48 - 60 cm
Testt�meg: 20 - 22 kg
�lettartam: 10 - 12 �v
Info: K�z�ptermet�, spitzszer� megjelen�s� kutya. F�k�nt medv�re, hi�zra �s j�vorszarvasra vad�sznak vele, de �ll�k�pess�g�knek k�sz�nhet�en a fogatban is remek�l meg�llj�k a hely�ket. �rtelmes, de kiss� nehezen kezelhet�. Rendk�v�l harcos, m�s kuty�kkal �sszef�rhetetlen, ez�rt csak �sszeszokott falk�ban alkalmazhat�. Szagl�sa eg�szen kiv�l�.

N�v: Tamaskan
Marmagass�g: 55 - 65 cm
Testt�meg: 25 - 43 kg
�lettartam: 14 - 15 �v
Info: Ez a fajta igen ritka a sz�nh�z� kuty�k k�z�tt, Finnorsz�gb�l sz�rmazik. Megjelen�se nagyon hasonl�t a farkasok�hoz, �m m�gsincs a fajt�ban farkasv�r, mert val�j�ban a nèmetjuhàsz, a husky ès a malamut kever�ke. Nagyon aggilis, kiv�l� sz�nh�z� kutya, de nem aj�nlott tapasztalatlan gazdiknak. Alfaja az Utonagan, mely egy nagyon picit alacsonyabb, �m bund�ja d�sabb, hosszabb.

N�v: Seppala Szib�riai Sz�nh�z�kutya
Marmagass�g: 48 - 60 cm
Testt�meg: 20 - 26 kg
�lettartam: 12 - 16 �v
Info: �leterej�t �s kem�nys�g�t egyr�szr�l a kem�ny k�rnyezeti �s kultur�lis szelekci�nak k�sz�nheti, amelynek el�dei ki voltak t�ve, m�sr�szr�l pedig annak a genetikai v�ltozatoss�gnak, amely az egyes ter�letek fajt�it jellemezte. A fajta nagyra becs�lt tulajdons�gai k�z� tartozik a sz�ls�s�ges id�j�r�si viszonyokkal szembeni ellen�ll�k�pess�g,  a fizikai fel�p�t�s egyens�lya �s ar�nyoss�ga, a j� l�bak, a mozg�s rugalmass�ga �s szabads�ga, a k�nny� �s hat�kony j�r�sm�d, tov�bb� a h�mban val� h�z�shoz tartoz� j� er�.

N�v: Mackenzie River Husky
Marmagass�g: 68 - 81 cm
Testt�meg: 31 - 56 kg
�lettartam: 11 - 15 �v
Info: Kanada legnagyobb term�szetes eredet� sz�nh�z� kutyafajt�ja. T�bb enciklop�di�ban is �gy szerepel, mint az eszkim�kutya �s a farkas kever�ke n�h�ny nagytest� kutyafajt�val, mint pl. a labrador, az �jfunlandi �s a bern�thegyi. A fajta er�sen keveredett m�r a verseny-vonalakkal, �s csak kev�s maradt az eredeti v�rvonalb�l. Professzion�lis �lsportban nemigen haszn�lj�k, �m a rekre�ci�s sportban havas versenyeken indulnak vel�k.

N�v: Hound
Marmagass�g: 60 - 70 cm
Testt�meg: 27 - 34 kg
�lettartam: 10 - 12 �v
Info: Az �lsportban rendszeresen �s eredm�nyesen haszn�lt kutya, gyorsas�gban szinte verhetetlen. Houndnak nevezik a vizslak�llem� husky-hound kever�ket is, de ez csak akkor helyes, ha genetikailag is t�lnyom�r�szt pl. vizsla a delikvens. Hound f�leg a j�ring, a pulka �s a sprintfogatok k�zt haszn�latos. Kellemes term�szet�vel �s atl�tikus k�pess�geivel kiemelkedik a t�bbi t�pus k�r�b�l.

N�v: Labrador Husky
Marmagass�g: 48 - 58 cm
Testt�meg: 20 - 27 kg
�lettartam: 10 - 13 �v
Info: Ez a Kanad�b�l sz�rmaz� fajta igen er�s, �s f�rge sz�nh�z�. B�r a neve erre utal, a huskykat, melyekb�l kialakult a fajta, nem keresztezt�k labradorokkal, hanem a sz�rmaz�si hely�t jel�li.